2019. július 1., hétfő

Mars az Oroszlánban




Amíg a Mars a Rák jegyében járt, a családi kapcsolataink és otthonunk felé mozdított bennünket.  Szívesebben és aktívabban foglalkoztunk gyermekekkel, gondoskodtunk szeretetteinkről. Amikor a Mars az Oroszlán jegyébe ér, előtérbe kerül saját terveink megvalósítása, eddig még ismeretlen, új elképzeléseink megteremtése. Hajt a tettvágyunk, hogy új dolgokat kipróbáljunk, kockázatvállalási hajlamunk megnő. Természetesen fontossá válik számunkra, hogy az általunk létrehozott eredményeket elismerjék és ezáltal is megérezhessük a siker ízét.




Mivel az akaraterőnk megnő, képessé válunk kitartani elképzeléseink mellett és végigvinni azokat. Győzni akarunk minden áron. Erre meg is van minden lehetőségünk, hiszen összpontosító képességünk erősödik, jobban fókuszálunk a jelenre. Határozottá, ugyanakkor kissé én-központúvá is válhatunk. Teljesítményünk megnőhet, mind a sport, mind a vezetői, irányítói területek terén. Ebben az időszakban különösen élvezzük az életet, örülünk az apró dolgoknak is, és nem sajnáljuk az időt az élvezeteknek szentelni.




Úgy érezhetjük azonban, hogy tekintélyünket csak akkor őrizhetjük meg, ha abszolút győztesek és sikeresek vagyunk, ezért talán a szokásosnál jobban tartunk a kudarcoktól.  Mivel akaratos és becsvágyó hajlamunk, büszkeségünk és érzékenységünk erősödhet, előfordulhatnak összeütközések, ezért fontos lenne az empatikus hozzáállásunk megőrzése. A felfokozott szexuális energiáink kordában tartása is ajánlott lehet, hiszen sok mindent összezavarhat egy kis meggondolatlanság.




2019. június 30., vasárnap

Egy lélekgyógyász naplójából




Sokféle ember jön el hozzám. Van, aki valódi problémával küszködik, de van olyan is, aki inkább csak beszélgetni akar.

40 körüli, kissé molett, csinosan öltözött nő érkezik a megbeszélt időpontra. Narancs-rózsaszín virágokkal díszített ruhát, egy kissé rikító, napsárga kiskabáttal tesz még feltűnőbbé.

Energikusan, erőltetett vidámsággal lép be a szobába.
Nyíltan végigmér, talán még mindig azon tűnődik, hogy jól tette-e, hogy eljött hozzám.

-       Azt hittem idősebb – jegyzi meg mosolyogva.
-       Számít Önnek? – kérdezem.
-       Jaaa…nem, jó ez így – és kíváncsian kémlel körül a szobában.

Hellyel kínálom és jelzem, hogy részemről a terápia elkezdődött.
-       Nem is tudom, honnan kezdjem. – sóhajt mélyet, és az előbbi látszólagos felfokozott hangulatnak nyoma vész. 




S amint belekezd megoldásra váró, vélt és valós problémáinak részletes ecsetelésébe, kirajzolódik előttem az ember. 
A gesztusok, a kifejezésmód, a gondolkodásmód, a beszédstílus, ahogy rám néz, mind apró és alapos mutatói mindannak, ami őt áthatja és körülveszi.  
Ahogy hallgatom,  napfényre kerül,  hogy ki is ő valójában. Miért jött, milyen feladatok és nehézségek viszik előre, vagy éppen akadályozzák, és merre tart éppen. 
Előkerülnek a sérelmek, a feldolgozatlan traumák, fájdalmak. Mit adott az élet és mik azok, amiket elfogadott vagy éppen eltaszított. Mi vezette hozzám….




Hallgatom őt…és tudom, hogy a megoldás legbiztosabb útját csak egy módon van értelme megmutatni. 
Ha ő is rájön arra, hogy ki is ő valójában. Ha meglátja a saját arcát és a mögötte levő sötét felhőt, amely beárnyékolja. Ha megismeri és elfogadja mindazt, amit magával hozott, a szüleitől kapott, vagy amit az élet kínált fel neki.  Ha ráébred mi mozgatja őt, merre tart éppen, és mi az, amit át kell alakítania magában ahhoz, hogy kiegyenesedjen és kisimuljon előtte az út.




Tehát a munka elkezdődik…nem könnyű folyamat. 
Hosszú évek berögződéseit, elfojtásait, blokkjait pár hét alatt feloldani nem lehet maradéktalanul. 
És a munka oroszlán része őrá vár. 
A saját életén csak ő maga változtathat. 
Mégpedig saját magán keresztül. 
Ahhoz, hogy megtalálja önmagában a legbelső igaz értéket, tennie kell. 
Elindulni, saját lépéseket tenni és célhoz érni.


Én, a terapeuta itt vagyok…segítek, vezetem, ha kell, fogom a kezét, de a hátamra nem vehetem. A saját maga batyuját neki kell cipelnie. A saját életét, neki magának kell rendbe tennie. 

Figyelem, ahogy találkozásról találkozásra változik, apró lépésekkel lassan átalakul. 
S ahogy ő egyre feljebb lép, úgy változik a környezete, a kapcsolatai és a világ. Ahogy ő belül átalakul, úgy alakul át minden rajta és körülötte. 
Az álarcból őszinte mosoly, a külcsínből belső szépség, a magányból kapcsolat,  a szeretetvágyból elfogadás lesz. 




Talán varázslat, vagy valamilyen csoda ez? 
Lehetséges…de egy biztos…nem a terapeuta varázsol.  A mágus hozza létre a csodát, és a mágus ő maga.

S amikor a munka véget ér, a tükörből valaki más néz vissza rá. 
Ennek a valakinek a szeméből elfogadás, szeretet és hála tükröződik. 
S ilyenkor a szívem mosolyog. 
Mert egy újabb ember áll előttem, aki  megismerte és ezáltal, már jól tudja használni önmagát. Határozottan és biztosan az útján halad és tudom jól, hogy szép idők várnak rá.