2020. február 3., hétfő

Merkúr a Halakban





Amikor a Merkúr retrográd, azaz hátráló mozgást végez, a kapcsolat teremtésben, hírközlésben éppúgy zavarok keletkeznek, mint a kommunikációban és a közlekedésben. 
Háztartási cikkek romolhatnak el, híradástechnikai eszközök válhatnak használhatatlanná, gépjárművek robbanhatnak le. 
Sűrűbben előfordulnak defektek és közlekedésből adódó koccanások ilyenkor. 
A Halak jegyében gondolkodásunk kissé lelassul, és reflexeinkben is zavar támadhat. Mivel hajlamosabbak lehetünk az álmodozásra, figyelmetlenségünkkel, elkalandozó gondolatainkkal problémánk lehet a gyakorlatias dolgokkal.




Amíg a Merkúr a Vízöntőben járt, nyugtalanságunk fokozódott és a hagyományokkal szembe kerülve, öntörvényűvé, és kissé lázadóvá válhattunk. 
Ez a minőség válhat bizonytalanná és zavarossá, amint a Merkúr a Halak jegyébe ér, előtérbe inkább a művészi hajlamaink és a megérzés alapú kifejezésmódjaink kerülnek. 
Szívesebben nyújtunk segítő jobbot a rászorulóknak, képessé válhatunk jobban együtt érezni másokkal, mint máskor.




Bár érzéseinket és vágyainkat szabadabban tudjuk kifejezni, de hamarabb is érzékenyülünk el, ha megbántanak. 
Munkánkban, a tanulásban, vagy a mindennapi ügyintézésben pontatlanná, figyelmetlenné válhatunk, de a hivatalos dolgokban is nagyobb lehet a káosz. 
Több energiánkba kerülhet az összpontosítás, az odafigyelés ebben az időszakban, így végleges döntéseinkben ne csak az érzéseink vezessenek.




Kapcsolatainkban kissé bizonytalanná, sodródóvá válhatunk, magabiztosságunk gyengül, inkább elhallgatunk, minthogy kiálljunk a saját gondolataink mellett. Alkalmazkodó képességünk inkább befelé fordulásunkban nyilvánul meg, mint az együttműködésben. 
Csalások és hazugságok vethetik fel a fejüket ebben az időszakban, könnyen érezhetjük magunkat áldozatnak és hajlamosabbak lehetünk a bódítószerek és gyógyszerek használatára is.

2020. január 23., csütörtök

Célvonalban




Sokan céltalanul élik az életüket. Lehet, hogy motiváció hiányában elücsörögnek életük langyos vízzel teli lavórjában, beletespedve a mindennapokba.
Az is előfordulhat, hogy a cél, ami szemük előtt lebeg elérhetetlennek tűnik számukra, ezért hiábavalónak tűnik megmozdulni érte. Vagy hiába tepernek, képtelenek elérni azt.
Bármi miatt is hiányzik a cél, az eredmény minden esetben ugyanaz - a boldogtalanság. 





És miért? –
mert ha céltalanul vergődünk, vagy ránk kényszerített célokat akarunk elérni, nem a saját utunkon haladunk, semmiképpen nem a saját célunk felé.
Megannyi csalódást élünk meg, a ránk erőltetett célok felé vezető idegen ösvényen pedig, a szükségesnél több akadályba ütközünk. Egyszerűen, mert nem a saját területünkön haladunk.
A kényszerű terhek, a számunkra idegen kötelezettségek, elveszik energiánkat és letörik lendületünket. Belefáradunk, feladjuk, elkeseredünk.

S ha el is érjük a kitűzött pontot, nem értjük, hogy miért nem tölt el örömmel és élvezettel a siker.

Aki a saját életét éli, a saját útját járja, valami olyan felé halad, ami alapjában véve boldogsággal tölti el. Nem is az válik már fontossá, hogy mi a cél, hanem az út, amin halad.

A boldogság maga, ha a saját ösvényünkön haladunk, ami egyenesen a jövőben lebegő célunkhoz vezet. S ha elérjük, életünk örömünneppé változik.






Természetesen a saját ösvényünk sem akadálymentes, ennek az útnak sem minden pillanata élvezet. De az energiánk elvesztése helyett feltöltődünk, lendületet kapunk.
Az akadályok könnyebben áthidalhatók, mert a saját személyre szabott feladatainkat tartalmazzák. Nekünk szólnak, ránk vannak szabva, így lényegesen kevesebb erőfeszítésünkbe kerül megoldani őket.
S honnan tudhatjuk, hogy mi a saját célunk és merre vannak a hozzá vezető állomások? –
ki ismerhetné ezt titkot a saját lelkünknél jobban.


2020. január 13., hétfő

Vénusz a Halakban





Amíg a Vénusz a Vízöntő jegyében járt, erős késztetést érezhettünk arra, hogy új kapcsolatainkba kezdjünk, és végre észre vegyük, hogy vannak tiszta érzéseink, melyekkel szabadon rendelkezünk és csak tőlünk függ, hogy mire használjuk őket. 
Így a Halak jegyébe érve, lágyabb, könnyedebb energiák bontakoznak ki bennünk, melyek elősegítik a következő időszak párkapcsolati harmóniáját, kapcsolati egyensúlyát, valamint azt is, hogy ne kimondottan a pénzügyeink tartsák fogva a gondolatainkat.




Kapcsolatainkban nagy szerepet kap a kölcsönös segítségnyújtás, a feltétlen empátia és képessé válunk tisztán érzékelni a pillanatot. 
Szerelmi életünkben éppúgy szerepet kapnak az érzéseink, mint az ösztöneink, hogy partnerünkkel testi és lelki szinten egyaránt összeolvadhassunk. 
Rózsaszín időszak ez, mikor felülkerekedhet romantikus oldalunk, és könnyen szerelemre lobbanhatunk. 
Olyan ez, mint amikor Csipkerózsika százéves álmát alussza és a királyfi csókja ébreszti. 
Abban a pillanatban olyan szép ez, hogy talán el sem akarja hinni, ahogy mi sem, így könnyen elveszhetünk a saját illúzióink világában, ahol álmodozásunk tárgyának kevés köze van a valósághoz.




Nehezen viseljük a feszültséget ebben az időszakban, ezért különösen energiátlanná és érzékennyé válhatunk a legkisebb stressz esetén is. 
Előszeretettel játsszuk a mártírt és jól érezzük magunkat az áldozat szerepében. Menekülünk a konfliktusok minden formájától, és a pénzügyeinkkel sem foglalkozunk szívesen. 
Több folyadékot fogyasztunk, így jobban vonzhat bennünket az alkoholos italok és a drogok mámora, és hamarabb nyúlunk gyógyszerekhez is. 
Fontos, hogy ebben az időszakban az intuíciónk a valóságos életünket szolgálja, hogy észre vehessük a realitást magunk körül.



2020. január 8., szerda

Harc a lélekkel


Egy lélekgyógyász naplójából

Több mint fél órája beszél…szemében végtelen szomorúság ül. Valami megmagyarázhatatlan elkeseredettség árad minden mondatából. Úgy tűnik, szinte semmit nem talál az életében, amivel elégedett lehetne.

– Mi az, amit szeret önmagában? – kérdezem. – Semmi…valójában nem szeretem magamat – válaszolja, - nem olyan vagyok, amilyen lenni szeretnék. 

Vajon milyen szeretne lenni? Milyen minőségek írják felül a saját értékeit? Egyáltalán tudja, hogy vannak képességei, adottságai, amik óriási értéket képviselnek?





Aki nem szereti magát, belsőleg össze van zavarodva. 
Az értelme képtelen megérteni a lelke suttogását. 
Nem érti meg a saját egyéniségét, észre sem veszi, hogy milyen egyedi és megismételhetetlen.


Az önmagunkkal való elégedetlenség harcot szít a lelkében. 
Ez az értelem és a lélek küzdelme. 
Az értelem külső szabályok kalitkájába kényszeríti a lelket, így lesz a lélekből fogoly, akire két szigorú őr vigyáz - a megfelelési kényszer, és az önbizalomhiány. 




A lélek szenved ….vajon kinek jó ez?

Mi történne, ha az értelem egy napon felfigyelne a lélek tisztaságára, jóságára és szépségére és egyszerűen meghallgatná a suttogását. 
Kiengedné a kalitkájából és barátok lennének. 
Az őrökre innentől már nem lenne szükség. 
Az értelem és az immár szabad lélek harmóniájából mindent átölelő egyensúly keletkezne, mely egy sajátságos és ritka érzés, úgy hívják, boldogság. 
A belső erő és szabadság hírnöke.

Vajon lenne még értelme a kérdésnek? – Szereted önmagadat?

2020. január 2., csütörtök

Mars a Nyilasban



Az elmúlt közel két hónapban a Mars a Skorpióban járt, ahol határozottan és halogatás nélkül haladtunk feladataink felé. 
A Nyilas jegyébe érve bár telve vagyunk vágyakkal és célokkal, és a kihívásoktól sem riadunk meg, energiánkat már kevésbé használjuk cselekvésre és kitartásunk is némiképpen alábbhagyhat. 
Belső energiánk izzik fel, úgy érezhetjük, miénk az egész világ, égünk a vágytól, hogy mindent kipróbáljunk. Buzgalmunk óriásira duzzadhat, csak nagyban vagyunk képesek gondolkodni.




Olyan ez, mint amikor bőrszerkóban felülsz a motorodra, s ahogy felbőg alattad a gép, az adrenalin felszökik az ereidben. 
Az első kerék hirtelen a magasba szökken amikor gázt adsz, óriásit ugrik a járgány, amikor nekilódul és te úgy érzed, hogy az egész földet körül tudnád motorozni. 
De nem jutsz el csak a következő sarokig, mert ott fergeteges buliba hívnak be, aminek nem tudsz ellenállni. 
Szóval tele leszünk ebben az időszakban életenergiával és optimizmussal, idealizmusunk az égbe szökken, szinte habzsoljuk az életet. 
„Kalandra fel!” - lehetne akár a jelszava is a Nyilas Mars időszaknak, hiszen hódítani vágyunk és felpörögni.




Azonban többet ígérünk, mint amennyit valóban meg is teszünk épp ezért nem szívesen vállaljuk a felelősséget sem. 
Fontossá válik az igazság, ezért ha ez csorbul, könnyen elragadhatnak indulataink, talán csak egy pillanatra, hiszen képesek vagyunk nagyvonalúan önszántunkból továbblépni. 
Jól tesszük, ha figyelünk, hogy kimondott szavainkat, ígéreteinket be is tudjuk tartani.  
Ha átgondoljuk, hogy mibe kezdünk bele, képesek leszünk felmérni, hogy végig tudjuk-e csinálni, amibe belevágtunk. 
És fontos a józan gondolkodás, hiszen sok vakmerő, meggondolatlan lépéstől is megóvhatjuk ezzel magunkat.

  

2019. december 18., szerda

Egy csónakban evezünk





Legtöbben a kényelemre, bőségre és a boldogságra törekszünk, ez nem vitás. Csak kevesek vannak tisztában azzal a törvényszerűséggel, hogy poláris világunk az egyensúly megtartásával képes csak egységben maradni. 
Ha a mérleg két serpenyője közül az egyik kibillenti a másikat, a természet maga gondoskodik a helyreállításról. 
Az anyagi oldal túlhangsúlyozása, a végtelen pazarlás, és minden egyirányú igyekezet, előbb-utóbb sajnos oda vezet, hogy a másik oldal, kényszerítő erővel jelentkezik.





Ha a karácsonyt mindenáron a béke és a szeretet ünnepévé akarjuk varázsolni, könnyedén alakulhat át a szenteste az év legviharosabb eseményévé. 
És ez csak egy ártatlan példa ahhoz képest, amit számos ismert ember, a történelem során, testét és lelkét feláldozva tett a béke ügye mellett, míg önmaga is áldozattá vált. 
De beszélhetünk az óriási energiapazarlásról, a tömeges állattenyésztésről, vagy akár a túlnépesedésről is, melyek természeti katasztrófákhoz, testi és lelki betegségekhez és elszigetelődéshez vezetnek.






Mi történik valójában?



Az elkerülni kívánt ellenpólus, a legfájdalmasabb módon csap le ránk, ahogy a történelem során már számtalanszor tette. Ha a mennyiséget a minőség fölé helyezzük, ha az anyagi dolgok fontosabbá válnak, mint a szellemi értékek, ha eluralkodik a mértéktelenség, súlyos árat fizethetünk.








És mit tehetünk?


Hogy a világunk mérlegét kiegyensúlyozzuk, elsőként gondoskodnunk kell önmagunk testi és lelki egyensúlyáról. Belső egyensúlyunk mérlegének két serpenyőjét a szeretet és béke tölti ki. 
A két oldalt kiegyensúlyozni csak önmagunk elfogadásával és szeretetével tudjuk. Ez azonban olyan egyéni feladat, mely a közösség, az élet, a világunk érdekét is szolgálja.







S ahogy önállóan, egyénileg változunk, és egységbe kerülünk önmagunkkal, úgy leszünk képesek összefogni és hatni a környezetünkre, a földre és a világra. Mindannyiunk belső békéje megteremtheti a békét minden családban, társadalomban és földrészen. 
Önmagunk szeretete és elfogadása szétáradhat az egész földön, egészséget és nyugalmat teremtve. 
Így szabhatunk gátat a pusztításnak, pazarlásnak és a diszharmóniának. 
Közös érdek hát, hogy egyénileg, önmagunkban teremtsünk békét, hogy így összefogva teremtsünk rendet a világban.


2019. december 10., kedd

A türelmetlen fiú



A kisfiúnak nagyon nehéz természete volt. Mindenkivel türelmetlenül viselkedett. Az apja adott neki egy zacskó szöget, hogy mindannyiszor, amikor elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön be egy szöget az udvar végén levő kerítésbe.

Az első napon 37 szöget ütött a fiú a kerítésbe. Az elkövetkező napok során megtanult uralkodni magán, és a kerítésbe ütött szögek száma napról-napra csökkent. Felfedezte, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mint a szögeket beütni a kerítésbe.

Végül elérkezett az a nap, amikor a fiú egyetlen szöget sem ütött be a kerítés fájába. Ekkor megkereste az apját és elmondta neki, hogy ma egyetlen szöget sem kellett a kerítésbe ütnie. Az apja azt válaszolta, hogy minden nap, amikor megőrzi a nyugalmát, és nem kerül veszekedésbe senkivel sem, húzzon ki egy szöget a kerítésből...





A napok teltek, amikor a fiú közölte az apjával, hogy már egy szög sincs a kerítésben...

Az apa így szólt: Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél, de nézd csak meg, hogy mennyi lyuk van ezen a kerítésen! Ez már sosem lesz olyan, mint azelőtt.

Amikor összeveszel valakivel, és egy gonosz dolgot mondasz neki, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne, mint ezek itt a kerítésen. Belemárthatsz egy kést egy emberbe, majd kihúzhatod, de a seb örökre ott marad. Mindegy, hányszor is kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad. A szavakkal okozott seb is olyan, mint egy fizikai seb. 




Az igaz barátaid nagyon ritka ékszerek, megnevettetnek és bátorítanak. Mindig készek téged meghallgatni, mindannyiszor, ahányszor neked arra szükséged van. Támogatnak, kitárják előtted a szívüket. Mutasd meg hát  mennyire szereted őket!





2019. december 2., hétfő

Jupiter a Bakban




Utoljára 2007. december 19-től, 2009. január 6-ig tartózkodott a Bak jegyében a Jupiter. 2008. februárjában csatlakozott hozzá a Plútó, hogy ketten együtt hozzák létre azt a gazdasági zavart, amely meghatározta a 2008-as évet és az azt követő évekig tartó válságos időszakot. A Jupiter Bakba lépésével, most újból felerősíti az említett jegy hatásait, így előfordulhat, hogy az egyéni sorsokban is meghatározó impulzusoknak leszünk kitéve az elkövetkező időszakban.







Az öntudatot, fegyelmezettséget és megfontoltságot sugárzó Jupiter, - mint Sorsbolygó, - kitartásra, derűlátásra és céltudatosságra ösztönöz. Ám a Bak jegyébe lépve, amint a jövőképünket áthatja a múltunk, a céljainkra már kevésbé tekintünk optimistán, a gondolkodásunk pedig megtorpanhat a jelenben. A kihívásaink, a feladatainkban való helytállásunk, melyekkel példát kívánunk mutatni, egyre nyomasztóbb súllyal nehezedhetnek ránk. Hajlamossá válhatunk túlzott elvárásokat támasztani környezetünkkel szemben, és többet várhatunk el saját magunktól is, mind a felelősségvállalás, mind kötelességeink területén.





Könnyen érezhetjük úgy, hogy nem vagyunk a helyünkön, túl sok korlátozó szabály érezhetünk magunk körül, és mert jóval több erőfeszítést kívánnak tőlünk a feladataink, teljesítménykényszerünk és megfelelési vágyunk felemésztheti energiáinkat. Merevvé, feszültté válhatunk, előkerülhetnek a gátlásaink és felütheti a fejét az elégedetlenség érzetünk is. Fontos ebben az időszakban, hogy képessé váljunk felszabadulni a kötöttségek alól, az életet lazán, élvezettel élni és alázattal tekinteni környezetünkre.


2019. november 24., vasárnap

Ami a bizonytalanság mögött lehet



Egy lélekgyógyász naplójából

Szeretem, ha bevilágítják a napsugarak a terápiás helységet. Ma azonban kissé borongós, hűvös az idő. November közepén talán ez nem ritka jelenség.
Hasonló hangulatban érkezik meg hozzám az a szokatlanul fiatal nő, aki tétován, bizonytalan mozdulatokkal lép be az ajtón. 
Kezet fogunk, szinte csak az ujjait érzem a tenyeremben bemutatkozáskor. 
Alig hallhatóan ejti ki a szavakat, vissza kell kérdeznem, hogy értsem a nevét. Mosolyomra egy halványan sejthető félmosoly a válasz. 






Megáll a számára kikészített szék előtt, szinte várja, hogy hellyel kínáljam: - Ha szeretnél leülni, nyugodtan megteheted – mutatok a székre. – Ja, köszönöm – és fél fenékkel helyet foglal. Kezei szorosan ölelik a táskáját, lábai összezárva, vállait felhúzva igyekszik védelmet biztosítani önmaga számára.

Lassan, félénken szólal meg. Nehezen jönnek a szavak. Pár mondat múlva könny csordul, majd a könnycseppekből zokogás keletkezik. 
Hagyom, hogy sírjon…alig érthető szavaiból végtelen elkeseredettség árad. 
A keserűségből lassan - lassan kibontakozik valami nagyon mélyről jövő harag. 

Végtelen harag, ami belülről, észrevétlenül emészti fel a testet. 
Ereje magával ragad, és arra késztet, hogy ellenségesen tekintsünk a világra. 
S ez a világ lehet körülöttünk, vagy akár bennünk, ugyanolyan ellenségesen fog visszatekinteni ránk. 

S meglehet, hogy csak egy hógolyónyi elégedetlenség indította el a folyamatot az elején, az idővel egyre nagyobb erővel lezúduló elkeseredettség-lavinává változik, és belül dühöngő óriássá növekedve elsodor.




Fontos hát meglátni a dolgok számunkra kellemes oldalát. 
Képessé válni, felfedezni a rosszban a jót, a csúnyában a szépet, és értékelni is azt. Hálás lenni akkor is, ha csekélyke, alig látható és érezhető az, amit abban a pillanatban nyújt az élet. 
Mert ha pozitívan tekintünk a világra, kisugárzásunk még több jót irányít felénk. 
S az érkező pozitívumok vezetnek el bennünket az elégedettség csodálatos állapotába, hogy örömmel mosolyoghassunk a világra.

2019. november 18., hétfő

Mars a Skorpióban



Amíg a Mars a Mérleg jegyében járt, a céljaink felé vezető úton egy időre megtorpantunk, döntési képességünk bizonytalanságba csapott át. 
A Skorpióba érve azonban már nem halogatjuk tovább a terveinket. 
Úgy érezhetjük, hogy képesek vagyunk beosztani az erőnket, és ésszerűen felhasználva energiáinkat, készek vagyunk megoldani a legösszetettebb feladatainkat is. 
Bár eltökéltségünk nagyon erős, mégis meggondoltan és összeszedetten cselekszünk.




Telve vagyunk energiával, tetterővel és lendülettel, és minden esélyünk megvan arra, hogy rejtett motivációink felszínre kerüljenek. 
Vágyainknak megfelelő célkitűzéseink rendkívül fontossá válnak számunkra. 
Attól sem ijedünk meg, ha régóta eltusolt konfliktusaink most kirobbannak, és feszült helyzetekbe kerülünk. 
Úgy érezhetjük, hogy képesek vagyunk a saját belső démonainkkal is megvívni a legkeményebb csatát.




Legmélyebb és legtitkosabb vágyaink kielégítésére törekszünk, s ezek álmainkban akár meg is nyilvánulhatnak. 
Érdeklődve fordulunk minden rejtett, titkos, szemmel nem látható dolog iránt, s meg is akarjuk tapasztalni azokat. 
Nem riadunk vissza mások érzelmi vagy gondolati befolyásolásától sem, annak érdekében, hogy minden saját elképzeléseink szerint alakuljon. 
Fontos azonban felismernünk, hogy csak akkor fog változni a világ körülöttünk, ha képessé válunk saját magunkat is megismerni és átalakítani. 

2019. október 30., szerda

Vénusz a Nyilasban




Amíg a Vénusz Skorpió jegyében járt, szenvedélyességünk birtokló féltékenységben mutatkozott meg leginkább, amely feszültté és bizalmatlanná tett bennünket. 
A Nyilas jegyébe lépve, felgyülemlett feszültségeink, az egymás felé fordulásban és érzelmeink túláradásában oldódnak fel.  Lelkünk szabaddá válik, nyitottak leszünk a kalandokra, izgalmas, dinamikus kapcsolatokat keresünk.



A hódítás és a flörtök kerülhetnek előtérbe ebben az időszakban, amikor fontossá válnak a laza időtöltések, és szívesen látogatunk meg távoli tájakat. 
Csábítóvá válnak a művészetekkel kapcsolatos programok, és optimista hozzáállásunk miatt, könnyebben veszünk részt kockázatos játékokban is.  
Lelkesen teremtünk új kapcsolatokat, és nagyvonalúan kezeljük őket, kevésbé törődve anyagi biztonságunkkal. 
Párkapcsolatunkat függetlenül és szabadon éljük meg, és szívesen vesszük át az irányítást.




Nyugtalanná és szétszórttá válhatunk. Valami másra vágyunk, s nem figyelünk arra, és nem értékeljük eléggé, amit éppen birtoklunk. 
Olyan területre tévedhetünk, ahol az őszinte szeretet ismeretlen. 
Érzelmeink megélése helyett, jobban vonzhatnak felszínes élvezetek és új kihívások. 
Talán csupán vágyak megélése ez, de a figyelmünket mindenképp eltereli a jelenről.




2019. október 20., vasárnap

Regresszió


Sokan úgy ismerik a regressziós technikát, mint utaztatás. Egy olyan visszavezetési folyamatról van szó, amikor életünk, - akár előző életeink,- folyamán keletkezett események, személyek, tettek következményeként kialakult blokkjainkat, gátjainkat felismerjük. Meglátunk valamit vagy valakit, akár mindkettőt, ami jelentős szerepet játszik abban a folyamatban, ami jelenlegi életünkben zavart okoz, megakadályoz bennünket abban, hogy jól érezzük magunkat.

A regresszió képes oldani múltunk darabkáit, olyan időszakokat, amelyekre nem emlékszünk, vagy nem emlékezhetünk vissza, pedig erős mintákat hordozunk általuk magunkban.

Megtapasztalhatjuk a fogantatásunk utáni, édesanyánk méhében eltöltött időszakunkat, amely időszak jelentősen meghatározza az egész életünket.

És eljuthatunk előző életeinkbe, amelyek rámutatnak azokra a folyamatokra, amelyek válaszokat adnak, és ezáltal megoldást kínálnak a jelenlegi életünkben megéltekre. Legyenek azok párkapcsolatra, családra, anyagiakra, hivatásra, munkára, kapcsolatokra és betegségekre, de akár viselkedési mintákra, vagy személyiség vonásokra visszavezethető folyamatok.



Regresszió során olyan átalakító energiák keletkeznek, amelyek elindítják a felismeréseink sorozatát, nem ritkán „aha” és „déjá vu”élményeket eredményezve, amelyek segítenek bennünket abban, hogy önmagunk által képesek legyünk megoldani az életünkben keletkezett zavarokat.

Lehetőség van
-                        előző életi utaztatásra,
-                        párkapcsolati,
-                        anyagi és pénzügyi, 
-                        szülőkkel, testvérekkel, rokonokkal kapcsolatos,
-                        betegséggel kapcsolatos oldásra
havonta egy alkalommal.

Helyszín:
Budapest, 13.kerület Váci út 4.
Miskolc, Bajcsy Zsilinszky út 52.

A korlátozott férőhely és létszám miatt, csak előzetes egyeztetés után tudunk résztvevőket regisztrálni.

Jelentkezés: 06309628269 - Cerny Ildikó

Email: cernyildi@gmail.com

Honlap: www.termeszetes-gyogyereju-terapiak.blogspot.hu

Facebook: Spirituális Lélek - és Energiagyógyászat - Cerny Ildikó
                    Természetes gyógyerejű terápiák


Alkalmak:

2019. december 28. - Budapest, 13. ker. Váci út 4. 
2020. január 18. - Miskolc, Bajcsy Zs. út 52.  
2020. január 25. - Budapest, 13. ker. Váci út 4. 
2020. február 1. - Miskolc, Bajcsy Zs. út 52. 
2020. február 15. - Budapest, 13. ker. Váci út 4. 
2020. február 29 - Miskolc, Bajcsy Zs. út 52
2019. március 14. - Budapest, 13. ker. Váci út 4. 





2019. október 16., szerda

Fohász




Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában, idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!




Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.
Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!

Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.
Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!
Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen – szavakkal vagy szavak nélkül – egy kis jóságot
közvetíthessek!
Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!

Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!


                                                                             Antoine de Saint-Exupéry

2019. október 7., hétfő

Ha sötétbe borult az életed


Egy lélekgyógyász naplójából

Szinte nem is hallom, hogy megérkezett. Halkan és lassan nyílik az ajtó.  Kócos hajjal, kifejezéstelen arccal  lép be  hozzám, szemeiből érdektelenség tükröződik. Fiatal nő, a húszas évei közepén járhat. Látszik öltözékén, hogy nem gondolta át, mit húz magára. A gyűrött és enyhén mohotkás garbó, egyértelműen azt tükrözi, hogy első ruhadarabként került elő valamelyik sarokból.
- Kérlek, foglalj helyet - üdvözlöm kedvesen, s bár mosolygok, tekintete kifejezéstelen marad. 
Rövid bemutatkozás után róla kérdezek. Hosszú hallgatás követően, nehezen  és lassan szólal meg.  Rövid tőmondatokban válaszol. Hangja kifejezéstelen, monoton, mélyen belülről fakad. 


Vajon tudja egyáltalán, hogy itt van? Vajon érdekli, hogy mi történik vele éppen? 
Megtudom tőle, hogy nem akart eljönni. Nem az ő döntése volt. De nem is érdekli. Valójában semmi nem érdekli. Belül üresnek érzi magát. Minden kilátástalan és színtelen körülötte. Élete egyetlen mozzanatára sem akar emlékezni, mintha mindent kitöröltek volna. Talán nem is történt semmi…talán nem is él.  
Inkább figyelem őt, mint hallgatom. Földre szegezett tekintete, leejtett vállai, ölében heverő kezei, kifejezéstelen, erőtlen testtartása, segítségért kiált. S ez a hangtalan sikoly, bár kifelé irányul, mégis önmagának szól.
S amit ő szavakkal elmondani képtelen, mégis üvöltésként sejlik fel körülöttem. 





Figyeljetek rám, vegyétek végre észre, hogy vagyok...fogjátok meg a kezemet és vezessetek...vigyázzatok rám, védjetek meg...egyedül vagyok, gyenge vagyok, képtelen vagyok a létezésre...a lábaimon, kezeimen súlyok vannak, melyek lefelé húznak....és nem tudok, nem akarok ellene tenni... segítség nélkül, erőtlenül hagyom magam...hisz a könnyebbik út lefelé vezet...

Felsejlik előttem egy kép, egy esemény, ami kiválthatta ezt a feneketlen, sötét állapotot.



Ilyenkor egyszerűen kibillen belső mérlegünk egyensúlyi állapotából. Egy kép, egy múltból fakadó esemény üzenete ragadt sűrű fátyolszerű függöny mögött. Ha a ködszerű fátylat félrehúzzuk, a probléma oka láthatóvá válik. A homály feloszlásával, a felszínre kerülő képekre ráragyogó napfény világosan megmutatja a felfelé vezető utat.
Így léphetünk rá arra az ösvényre, mely egyenesen saját énünk fénylő középpontjához vezet. Arra a helyre, ahol tisztán és érthetően mutatkoznak meg a múlt tapasztalatainak üzenetei. Az üzenetek, melyek a jelenünk pillanatain keresztül a jövőnk felé vezetnek, s feltöltenek energiával, tettekre sarkalnak, elindítanak céljaink felé.
Életünk mérlegének két serpenyője, - mely a múltunk és jövőnk kincseit tartalmazza,- így kerül egyensúlyba, s megmutatja jelenünk, énünk, létezésünk értékeit.