2019. szeptember 18., szerda

Az élet szabályai




Örökre jegyezd meg: az igaz szerelem és a nagy megvalósítások hatalmas áldozattal járnak.
Amikor veszítesz az életben, ne veszítsd el a leckét is, amelyet az élet adni akart neked.
A teljes földi léted alatt sose feledkezz meg a következőkről: az önmagad iránti tiszteletről, mások tiszteletéről, és a felelősségteljességről, amely tetteidet kíséri.
Habár késztetést érzel arra, hogy felejts, mikor csalódott vagy, jusson mindig eszedbe: sokszor az, hogy veszítettél, a legnagyobb szerencsét jelenti számodra.
Tanuld meg jól a szabályokat, hogy tudd okosan megszegni őket.
Ne engedd, hogy egy kis vita tönkretegyen egy nagy barátságot.
Abban a pillanatban, amikor rájössz arra, hogy hibáztál, lépj közbe és igyekezz kijavítani a baklövéseidet.




Minden nap tartogass időt arra, hogy a magad társaságában lehess.
Tárd ki a karjaid a változás felé, de ne engedd, hogy az értékeid távozzanak tőled.
Ne feledd, hogy a hallgatás sokszor a legjobb válasz lehet.
Élj egy kifogástalan, becsületes életet, hogy akkor, amikor megöregszel, és visszatekintesz, még egyszer örülhess az életednek.
A meleg és szeretetteljes családi légkör az alapja az életednek.
Ha nézeteltérésed akad a szeretteiddel, csakis a jelenen vitatkozzatok. A múltat sosem jó belekeverni.
Oszd meg a tudásod, ismereteidet. Ez a legjobb módszer az öröklétre.
Légy szelíd a földdel.
Egyszer egy évben, látogass el egy olyan helyre, ahol még sosem jártál.
Emlékezz arra, hogy a legjobb és leghelyesebb kapcsolat az, amikor az egymás iránt érzett Szeretet felülmúlja az egymás iránti Szükséget.
Ítéld meg a sikereidet úgy, hogy azokhoz a dolgokhoz viszonyítod, amelyekről le kellett mondanod, hogy azt megszerezd.
                                                                                                                    
                                                                                                        Dalai Láma

2019. szeptember 12., csütörtök

A segítség, ha megbetegszünk



Amikor megbetegszünk és orvoshoz fordulunk, segítségre van szükségünk, hiszen érezzük, hogy életünk a diszharmónia felé halad. Ilyen esetekben kiemelkedően fontos lenne számunkra, hogy orvosunk teljes figyelemmel felénk forduljon és komolyan vegye a problémánkat és bennünket, egész személyiségünkkel, testünkkel, lelkünkkel együtt. A szó szoros értelmében, hagyományosan praktizáló orvosra lenne szükségünk, aki nem csak a testünket látja, hanem a lelkünkkel is kapcsolatot tud létesíteni. 
Mosolyoghatunk ezen, hiszen tulajdonképpen ilyen gyógyítók ma már hivatalosan nem léteznek. 

Helyükre az általános orvosok léptek, akik szakorvosokhoz küldenek bennünket, akik az emberi test valamelyik területére képezték ki magukat.  Így az ember, - mint nem csak fizikai testből álló egész, - háttérbe szorul és testrészek darabjaira szedve válik láthatóvá. Ez azonban inkább hátrányt jelent a gyógyulásunk szempontjából, mint előnyt, hiszen a szakorvosi segítség ilyen módon gyakran egyoldalú kezelést biztosít. 
Miért? - mert a  tulajdonképpeni valós problémát gyakran nem ismeri fel. 
Nem ritka például, hogy a szívünkre mennek a lelki problémáink, vagy megemészthetetlen dolgaink fájdítják a gyomrunkat. Az adott orvoshoz fordulunk, aki gyógyszereket ír fel, vagy éppen műtétre ír ki bennünket. Természetesen előfordul olyan eset is olykor, hogy gyakori krónikus fejfájásunkkal pszichoterápiára küldenek, esetleg nem szűnő hasfájásunkra diétát javasolnak, pedig sokkal súlyosabb, sejteket, szöveteket érintő elváltozások állnak a háttérben. 


Bízva az orvosunkban, beszedjük a tablettákat, alávetjük magunkat a műtéti beavatkozásnak, majd csodálkozunk, hogy a gyógyszerek nem segítenek, és a műtét után sem szűnnek meg a fájdalmaink. Idővel az is kiderülhet, hogy fejfájásunk és perforálódott beleink, megfordíthatatlan folyamatokat eredményeztek, amiknek következtében elindult életünk lavinája.


És mindez miért? - mert ahelyett, hogy az összefüggésekre figyelnénk, az emberre, mint egységes, összefüggő egészre tekintenénk, egymástól elszigetelt darabokra, részekre szedjük, és nem vesszük figyelembe, hogy a hús-vér test nem létezhet a lélek létezése nélkül. 
Pedig teljes és eredményes gyógyulás csak úgy lehetséges, ha képessé válunk észrevenni és megérteni a lelkünk üzeneteit, mely üzenetek a testünkön, a testi érzeteinken keresztül is megpróbálnak eljutni hozzánk.


2019. szeptember 5., csütörtök

Élet


Az élet olyan, mint egy kert.
A levelek elszáradnak, és a virágok elhervadnak természetes módon. Csak ha ezeket eltávolítjuk, gyönyörködhetünk ismét új virágaink és leveleink szépségében.
Ugyanígy el kell távolítanunk tudatunkból a rossz tapasztalatokat, a múlt árnyait.
Élni annyi, mint emlékezni a felejtésre.
Bocsásd meg, amit meg kell bocsátani.
Felejtsd el, amit el kell felejteni.
Öleld át az életet megújult erővel.
Az élet minden pillanatát olyan friss tekintettel kellene fogadnunk, mint egy nemrégen nyílt virág.  
                                                                                                                                   Amritánandamaji

2019. szeptember 4., szerda

Nagymama

 „Nagymama szemén át az élet merő apró csoda volt: júniusban a nyárfa alatt virágzó vad tigrisliliomok; a folyóparti szürke szikladarabról – nagymama különösen szerette ezt a víztől selymes fényűre csiszolódott követ – villámgyorsan tovatűnő gyíkocska. A levelek hűen tükrözték az évszakokat és nagymama életének szakaszait.

Nyolcvan évet élt, távozása olyan volt, mint a kaktusz virágzása: ma csodálatos virága holnapra eltűnik, lehull. A levelei maradtak utána, meg a férje, akivel hatvankét évet töltöttek együtt. Howard nagyapám, a választékosan öltözködő, mindig győztes mosolyú, de mindig vesztes betyár, többször is vagyont szerezett, de sorra el is vesztette őket, végül semmije sem maradt. Elitta, elkártyázta a pénzt, úgy szórta, akárcsak nagyanyám a galamboknak a morzsát. Ő az élet nagy lehetőségeit akarta, de nem tudta megragadni, - nagyanyám az aprókat, neki sikerült is. Anyám csak így emlegette nagyapámat: A pasas.

Nagyanyám lakott a pasassal cseréptetős,előkelő, spanyol stílusú házban, lakókocsiban, hegyi kalyibában, motelben, végül egy düledező házikóban – ők ugyanazok maradtak mindenütt. – Nem értem, hogyan képes kibírni vele – dühöngött anyám nagyanyámra, egy-egy újabb csőd hallatán. Az igazság azonban az, hogy értettük mind. Nagyanyám azért bírta ki ezt az életet, mert nem kívülről nézte, hanem elmélyült benne, minden kis részletét értő szemmel figyelte.        

                                                                        
Nagyanyám elment, mielőtt megtanulhattam volna azt, amit leveleivel tudatni akart: hogy egészséges gondolkodásmóddal bármilyen élet élhető, az egészséges gondolkodáshoz pedig az kell, hogy nagyon figyeljünk mindenre. Igen, tudatták a levelei, Papa egyre csúnyábban köhög, a házból ki kellett költözni, se pénz, se munka, viszont virágoznak a tigrisliliomok, a gyíkocska sütkérezik, és bármilyen nagy is a hőség, a rózsák nem sínylik meg.    
Nagyanyám megtanulta, amire keserves élete tanította: annak, hogy sikeres-e vagy kudarcokkal teli, vajmi kevés köze van az élet valódi lényegéhez. Az, hogy milyenné válik az életünk, attól függ, mennyire vagyunk képesek a dolgoknak örülni, gyönyörködni bennük. Ehhez az kell, hogy figyelmesen nézzük a világot.„                                                           
                                                                         ( Julia Cameron: A művész útja )


2019. augusztus 28., szerda

Merkúr a Szűzben






Amíg a Merkúr az Oroszlán jegyében járt, inkább saját magunkra figyeltünk, úgy éreztük, hogy csakis a saját véleményünk lehet a helyes. A Szűz jegyébe érve már jóval kritikusabban kezeljük a meglátásainkat, éppen úgy, mint a kívülről jövő nézőpontokat. Képesekké válunk ésszerűen rendszerezni a feladatainkat, és eldönteni, hogy milyen elgondolásaink kivitelezhetőek. Rendkívül fontossá válhat számunkra a beszédünk helyessége, hogy hogyan fejezzük ki magunkat, így különös gondot fordíthatunk a kommunikációnkra.




A gondolkodásmódunkban is igyekszünk rendet tenni, rendszerezünk, aprólékosan megtervezünk mindent, a szokottnál jobban belemegyünk a részletekbe. Gyakorlati érzékünk erősebbé válik, sokkal hathatósabban tudjuk a feladatainkat megoldani. Az érzéseinkkel szemben az értelmünk kerül előtérbe, előnyben részesítjük a racionális és praktikusan megalapozott dolgokat. Könnyebben tervezünk, képessé válunk tisztábban átlátni az elénk kerüli problémákat.





Sokan érezhetjük, hogy eljött az ideje a „nagytakarításnak” kívül és belül is. Mind közvetlen és külső környezetünk tisztasága, mind a testünk alapos tisztítása fontossá válik ebben az időszakban. Jobban figyelünk az egészségünkre, teszünk gyógyulásunk, jó közérzetünk javításáért. Így alkalmas időszak ez tisztítókúrák, fegyelmezettebb étrendek betartására, és otthonunk, kertünk rendezgetésére, lomtalanítására is.

2019. augusztus 21., szerda

Az egó követelése




Ma az emberek nagy része szeretne valami különlegeset formálni önmagából. Anyagilag orientált világunkban az egónk követelőzését minden áron ki akarjuk elégíteni. Saját egyediségünket kiemelve, elsősorban a test és az arc szépségére összpontosítunk. Mindeközben nem vesszük észre, hogy éppen saját egyediségünket nem tudjuk elfogadni.






Céljaink meglehetősen egyhangúak. Luxustestről álmodozunk, keblünkből olykor túlméretezett műanyag labdát csináltatunk, arcunk bőrét feszes „bébipopsi” minőségű bőrre cseréltetjük, ajkunk már jobban emlékeztet csőrös barátunk hátsójára, mint a szexualitás egyik legszembetűnőbb jelölőjére, férfiból nővé, nőből férfivá operáltatjuk magunkat.


Mindenki fiatal, szép, okos és hibátlan akar lenni. Vajon azok leszünk? Vajon tudunk örülni az eredménynek, elégedettek leszünk ennyivel? Vajon miért nincs megállás? Miért vannak újabb és nagyobb igényeink?

S ha ez sem lenne elég, katalógusból juthatunk Nobel díjasok és Olimpiai bajnokok ondósejtjeihez, melyeket felhasználva tervezhetővé válik az intelligencia és a küllem. Megalkotjuk az új nemzedék egymástól majdnem semmiben sem különböző „egyencsemetéit”.



Hová vezet ez?


A kevés számú sikeres ember sokszorosítása, a plasztikai sebészek katalógusmintái, hosszú távon egyformasághoz vezetnek. Egy olyan útra tévedünk általuk, mely elválaszt mindattól, ami egyedi, megismételhetetlen és csodálatos emberré tesz mindannyiunkat. Pedig érzékelésünket a különbözőség élteti. Hiszen egytől egyig mások vagyunk kívül és belül egyaránt, s éppen ez tanít meg bennünket az együttélés és elfogadás művészetére ezen a földön.

2019. augusztus 18., vasárnap

Mars a Szűzben





Amíg a Mars az Oroszlánban töltötte az idejét, könnyebben érezhettük magunkon a magabiztosság és az optimizmus jeleit, mely által büszkeség és merészség hathatta át jellemüket. A szűz jegyébe érve, a Mars, mint az akarat, erő és aktivitás bolygója, a munkánkhoz, a mindennapi feladatainkhoz való hozzáállásunkat tölti fel energiával. Mentális kapacitásunk megnő, fontossá válik a rendezettség, és hogy mindent sokkal alaposabban végezzünk el.





Bár dinamizmusunk némiképpen alábbhagy, józan ítélő -, és megfontolt döntőképességünk ellensúlyozza ezt. Képessé válunk a gyorsabb megértésre, értelmünk élesebbé válik, ezáltal sokkal szorgalmasabban állunk a dolgainkhoz. Sokkal inkább vagyunk ebben az időszakban racionalisták, a mély érzelmek távolabb állnak tőlünk. Kevésbé foglalkoztatnak vágyaink, nem kergetünk illúziókat, álmodozás helyett kőkeményen állunk mindkét lábunkkal a földön.






Amíg a Mars a Szűzben jár, jobban kell figyelnünk kritikai hajlamunkra, hiszen könnyen és gyorsan megbánthatunk másokat.  Aprólékosságunkat környezetünk szőrszálhasogatásként élheti meg. Látszólagos higgadtságunk energiái, kötekedésben és kicsinyességben nyilvánulhatnak meg. Jó, ha felismerjük, hogy a tökéletességre való törekvésünk mögött, saját elvárásainknak való megfelelési kényszerünk húzódik. És ez az időszak az, amely a munka mögé sorakoztatja a párkapcsolatot is, hiszen semmi nem lehet fontosabb az eredményeinknél.


2019. augusztus 12., hétfő

A próféta... a Törvényekről




Örömet leltek abban, hogy törvényeket fektettek le,
Ám még nagyobb örömetek telik a megszegésükben.
Mint az óceán partján játszadozó gyermekek, kik homokváraikat kitartással építik, s aztán kacagva rombolják le azokat.

Ám miközben homokváraitokat építitek, az óceán mind több homokot sodor a partra,
És mikor elpusztítjátok a homokvárat, az óceán veletek kacag.
Bizony, az óceán mindig együtt kacag az ártatlanokkal.

Hanem mi légyen azokkal, akik számára az élet nem óceán, és az ember alkotta törvények nem homokvárak,
Hanem nekik az élet kőszikla, és a törvény a véső, mellyel önnön képmásukra faraghatják?
Mi légyen a nyomorékkal, aki gyűlöli a táncosokat?
Mi légyen az ökörrel, mely szereti az igát, s az erdő szarvasait, őzeit kóbor bitangnak tekinti?
Mi légyen a vén kígyóval, mely bőrét nem képes levedleni, s a többi kígyót meztelennek, szégyentelennek találja?
És azzal, aki korán érkezik a menyegzői lakomára, és mikor jóllakván, elfáradva útjára indul, kijelenti: minden lakoma törvénytelen, és mindenki, aki részt vesz rajta, törvényszegő?




Mi mást mondhatnék ezekről, mint azt, hogy a napfényben állanak, de hátukat fordítják a nap felé?
Csak saját árnyékukat látják, és árnyékuk számukra a törvény.
És mi számukra a nap - csupán az, ami az árnyékot vetíti.
És mit jelent elfogadni a törvényt, ha nem azt: legörnyedni, és az árnyékot a földre rajzolni?

De tinéktek, akik orcátokat a nap felé fordítva jártok, mit jelenthetnek holmi földre rajzolt ábrák?
Tinéktek, akik a szél szárnyán jártok, mely szélkakas szabhat irányt?
Mely emberi törvény köthet meg benneteket, ha széttöritek igátokat, de senki börtönének ajtaját nem töritek szét?
Mely törvényt kellene félnetek, ha táncoltok, de senki vasláncaiban lábatok meg nem botlik?
És ki idézhet törvény elé, ha elvetitek ruhátokat, de senki útjában nem hagyjátok?

Orfalisz népe, a dobot el lehet némítani, és a lant húrjai meglazíthatók, de ki parancsolhatja meg a pacsirtának, hogy ne énekeljen?


2019. augusztus 2., péntek

Az idő valóban pénz?





Ha igaz az állítás, hogy az idő pénz, akkor ennek a fordítottja is igaz kell, hogy legyen, miszerint a pénz idő.

Többségünk megszakítás nélkül pénzért dolgozik, amit azután az esetek többségében képtelenek vagyunk élvezni, pedig nyilvánvaló tény, hogy életünk végén, nem tudjuk magunkkal vinni.

Mindenekelőtt boldogok szeretnénk lenni és a legtöbben azt gondoljuk, csak akkor lehetünk boldogok, ha többünk van, mint ami szükséges. Felhalmozzuk a dolgainkat, több élelmet vásárolunk, mint amennyit el tudunk fogyasztani, vég nélkül hajszoljuk az élvezeteket, a luxusban találjuk meg azt, ami feltétlenül kielégít minket.







Ha kívánságaink túl nagyok, akkor hajkurászásukra rámehet az életünk anélkül, hogy valaha is igazán jól éreznénk magunkat. Akár sikerül megvalósítanunk álmainkat, akár nem, vágyaink mennyisége és minősége nem függ a boldogságunktól.

Vajon lehetünk boldogok anélkül is, hogy megszereznénk mindent, amire vágyunk? Bármilyen hihetetlen, de ebben a kérdésben rejlik a boldogság titka.
A mindenki számára ismert keresztény változat is így hangzik: „Legyen meg a te akaratod.”

Jó, ha felismerjük az egyszerű igazságot - minden bennünk van. A belső gazdagság, nem áll összefüggésben a külső gazdagsággal. Ha folyamatosan odakint keresgélünk, soha nem bukkanhatunk rá a belsőnkben rejlő megoldásra. A boldogságunk megteremtéséhez a mennyiség helyett, a minőségre kell törekednünk.

2019. július 31., szerda

Osho...a szeretetről




„A szeretetben nem kellene elvárásoknak lennie, ez ugyanis megöli a
boldogságot.

Ha elvárásaid vannak, jönnek a frusztrációk is.

Senki sem tudja teljesíteni az elvásásaidat, és nincs olyan ember sem, aki azt várná el tőled, hogy teljesítsd az övéit! Ez csakis a mánia, a neurotikus elme szüleménye.

Mert ha valaki tényleg eleget tesz az elvárásaidnak, a szeretet eltűnik. A
másik személy pedig szükségletté, birtokolt tárggyá válik – értékes birtoklattá, viszont pont olyanná, mint a többi.”

2019. július 22., hétfő

Minden múlandó


Sah Zeman király megbízta országa bölcseit, hogy a hatalmas könyvtárában találják meg az élet legmélyebb értelmét, majd közöljék ezt vele röviden és lényegre törően.
A bölcsek számtalan könyvet végignéztek, és hosszú értekezést állítottak össze arról, amit a híres mesterek az életről írtak.
Amikor munkájuk eredményét bemutatták a királynak, az így válaszolt:
" Azzal bíztalak meg benneteket, hogy röviden és lényegre törően fogalmazzatok. "
A bölcsek visszatértek a könyvtárba, hosszasan elgondolkodtak, majd végül megegyeztek abban, hogy elkészítik a királynak a Korán összefoglalását.
" Azzal bíztalak meg benneteket, hogy röviden és lényegre törően fogalmazzatok."  -   válaszolta újfent, mély türelemmel a király, és elküldte őket.
A bölcsek sokáig tanácskoztak, és nem tudtak megoldást találni. Végül az egyik felállt, odament a királyhoz, és átnyújtott  neki egy papírlapot, amelyen ez állt:
" Minden múlandó"



2019. július 14., vasárnap

Amikor nem vagy a helyeden



Egy lélekgyógyász naplójából...

Előfordulnak nálam emberek, akik azért keresnek fel, mert úgy érzik, hogy nincsenek a helyükön. Érdekes feladat ez egy lélekgyógyász számára. Elvezetni valakit ahhoz a felismeréshez, hogy az a pont ahol életében éppen tart, meghatározza  azt a helyett, ahova el kell jutnia.

" Úgy érzem, nem vagyok a helyemen. Valahogy nem találom önmagam. Olyan, mintha nem is a saját életemet élném." - 30-as évei elején járó, egyedülálló férfi, kissé üveges, homályba vesző tekintettel réved maga elé.  Egyszerű fehér pólót és farmert visel, Boss illat lengi körül. Zavartan feszengve ül a széken, képtelen a karjainak megfelelő pozíciót találni.
"Hogy érzi magát?" - kérdezem, s a válasza nem lep meg. Előttem a ködös kép, ami körülveszi. A harmincas éveik elején járó emberek, kétségbeesett próbálkozása az élettel. "Szeretnék otthont, szeretnék családot, boldog akarok lenni, de még csak most lettem férfi, éppen hogy kiléptem az életbe. A barátaim megnősültek, gyerekük van, én meg azt sem tudom, mit akarok."


Megszületünk, felnövünk, és belépünk a „nagybetűs” életbe. Születésünkkor magunkkal hozzuk mindazt, amit az életünkben meg kell tapasztalnunk, meg kell tanulnunk, és el kell végeznünk. Nemcsak a sorsunk, de a jellemünk, és a neveltetésünk is meghatározza, mit hogyan teszünk. Az út, amit járunk, nem sima, tele van buktatókkal, meglepetésekkel és feladatokkal. Megtesszük az egyik lépést a másik után, olykor megbotlunk, majd felállunk, és észre sem vesszük, hogy minden egyes lépésünket a saját gondolataink, a döntéseink és cselekedeteink határoznak meg. 


Az út sosem egyenes. Szerteágazik ezernyi irányba. Döntéseink által választjuk azt az irányt, amerre éppen haladunk. Amelyik útra léptünk, ott találjuk azokat a tapasztalatokat, amik szükségesek ahhoz, hogy egyszer majd megérkezzünk arra a helyre, ahova igyekszünk. Ott ahol éppen vagyunk, amit az életünkben megélünk, akikkel éppen kapcsolatban állunk, feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy valamit megtanulva, valami fontosat megélve haladjunk tovább.


Minden ember, akivel ezen az úton találkozunk, minden kiejtett szó, minden megélt helyzet, minden tett, üzenetet hordoz. Ezek az üzenetek adnak választ kérdéseinkre. Ha meg akarjuk érteni a nekünk szóló üzeneteket, a dolgok mögé kell néznünk. Mert ott látjuk meg azt, amit a felszín eltakar, és ott érthetjük meg a pillanat üzenetét. Az üzenetet, amit a lelkünk közvetít. 
S a lelkünk mindig őszintén szól hozzánk, a helyes utat mutatja meg. Azt az utat, amin haladva végül, a célunkhoz érkezünk.



2019. július 12., péntek

Kahil Gibran: A próféta…a bűnről és a bűnhődésről




Gyakorta hallottalak benneteket úgy beszélni valakiről, aki gonoszat cselekedett, mintha nem közületek való volna, hanem idegen, aki betolakodott világotokba.

De én azt mondom, hogy még a szentek és igazak sem emelkedhetnek fölébe a legmagasabbnak, ami mindegyikőtökben benne van,
Tehát a gonoszok és gyengék sem süllyedhetnek mélyebbre a legalacsonyabbnál, ami ugyancsak mindegyikőtökben benne van.

És miként egyetlen levél nem sárgulhat el az egész fa tudomása nélkül, azonképpen a gonosztevő sem cselekedheti a rosszat mindegyikőtök rejtett szándéka nélkül.
Egyetlen menetben haladtok istenlényetek felé.
Ti vagytok az út és az utazók.
És amikor egyikőtök elbukik, a mögötte haladókért bukik el, hogy figyelmeztessen a kőre, melyben elbotlott.
Igen, és azokért bukik el, aki előtte járnak; akik gyorsabbak voltak, és lábuk biztosabb, ám a követ el nem távolították.

És ezért, habár e szó soknak közületek nehéz terhet róhat szívére:
A meggyilkolt nem ártatlan meggyilkoltatásában,
És akit megraboltak, a rablásban nem vétlen.
Az igazak nem mentesek a gonoszok tetteitől,
És akiknek kezük fehér, nem tiszták a csalók üzelmeitől.
Bizony mondom, a bűnös gyakorta áldozata a sértettnek.
S még gyakrabban az elítélt viseli a terhet a bűntelenek és meg nem vádoltak helyett.

Az igazak nem választhatók szét az igaztalanoktól, sem a jók a gonoszoktól;
Mert együtt állanak ők a nap orcája előtt, miképpen a fekete szál és a fehér szál a szőttesben.
És amikor a fekete szál elszakad, a takács az egész szőttest megvizsgálja, s nemkülönben a szövőszéket is.
Ha közületek bárki a házasságtörő asszonyt igazságtétel elé idézné, tegye mérlegre a férj szívét is, s az ő lelkét is ugyanazon mértékkel mérje meg.

És aki megkorbácsoltatná azt, aki vétett, nézze meg lelkét annak is, aki ellen vétettek.
És ha közületek valaki az igazság nevében büntetne, és a gonosz fára fejszét emelne, vizsgálja meg elébb a fa gyökereit;
És ott találja majd gyökereit a jónak és a rossznak, a gyümölcsözőnek és a magtalannak, egymással összefonódva a föld hallgatag szívében.
És ti, bírák, kiknek igazságot kell tennetek, mily büntetést szabtok arra, aki testében becsületes, de lelkében tolvaj?
Milyen megtorlást rótok ki annak, ki testével ölt, de lelkében megöletett?
Milyen vádat emeltek az ellen, aki cselekedeteiben csaló és elnyomó, de maga is bosszús és kétségbeesett?
És miként büntetitek azokat, akikben a bűntudat máris nagyobb, mint a rossz cselekedet?

Nem a megbánás-e az igazságtétel, melyet annak keze mér ki, akit szolgálni öröm?
És a bűntudatot mégsem róhatjátok ártatlanra, sem a vétkes szívéről fel nem oldhatjátok.
Hívatlanul tér be az éjszaka közepén, és az emberek felébrednek rá, és önmagukba néznek.
És ti, akik érteni akarjátok az igazságot, hogyan tehetnétek ezt anélkül, hogy minden cselekedetet meg ne vizsgálnátok a napvilág fényében?
Csak akkor fogjátok megérteni, hogy aki talpon maradt és aki elbukott, ugyanazon ember, aki önnön törpe lényének éjszakája és önnön istenlényének napvilága között áll a félhomályban.
És hogy a templom szegletköve nem magasabb, mint az a kő, amelyet az alapokban a legalább raktak.

2019. július 1., hétfő

Mars az Oroszlánban




Amíg a Mars a Rák jegyében járt, a családi kapcsolataink és otthonunk felé mozdított bennünket.  Szívesebben és aktívabban foglalkoztunk gyermekekkel, gondoskodtunk szeretetteinkről. Amikor a Mars az Oroszlán jegyébe ér, előtérbe kerül saját terveink megvalósítása, eddig még ismeretlen, új elképzeléseink megteremtése. Hajt a tettvágyunk, hogy új dolgokat kipróbáljunk, kockázatvállalási hajlamunk megnő. Természetesen fontossá válik számunkra, hogy az általunk létrehozott eredményeket elismerjék és ezáltal is megérezhessük a siker ízét.




Mivel az akaraterőnk megnő, képessé válunk kitartani elképzeléseink mellett és végigvinni azokat. Győzni akarunk minden áron. Erre meg is van minden lehetőségünk, hiszen összpontosító képességünk erősödik, jobban fókuszálunk a jelenre. Határozottá, ugyanakkor kissé én-központúvá is válhatunk. Teljesítményünk megnőhet, mind a sport, mind a vezetői, irányítói területek terén. Ebben az időszakban különösen élvezzük az életet, örülünk az apró dolgoknak is, és nem sajnáljuk az időt az élvezeteknek szentelni.




Úgy érezhetjük azonban, hogy tekintélyünket csak akkor őrizhetjük meg, ha abszolút győztesek és sikeresek vagyunk, ezért talán a szokásosnál jobban tartunk a kudarcoktól.  Mivel akaratos és becsvágyó hajlamunk, büszkeségünk és érzékenységünk erősödhet, előfordulhatnak összeütközések, ezért fontos lenne az empatikus hozzáállásunk megőrzése. A felfokozott szexuális energiáink kordában tartása is ajánlott lehet, hiszen sok mindent összezavarhat egy kis meggondolatlanság.